Székelyföld csodái

 
      A Jóisten valószínűleg nagyon szereti a székelyeket. Ezt a minket körülvevő gyönyörű hegyek, erdők, forrásvizek, völgyek és barlangok is bizonyítják. Szentegyháza 100-150  kilométeres körzetében rengeteg lenyűgöző temészeti csoda látogatható meg. Egy részük autóval is megközelíthető, de akadnak barangolásra, túrázásra alkalmas helyek is. 
16602186_1497495246957112_36269162553458

Madarasi Hargita

A Madarasi Hargita a Hargita hegyvonulatának a legmagasabb (1801 m) része a székelyek “Szent hegye”. Csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes, 20 – 25 km széles Hargita-fennsíkra, a Libán-tetőre, a Görgényi havasokra, Gyergyói havasokra, Hagymás hegységre. Nyugati irányban látszik az Ivó-feje, Berszán-sarok, Kecskevész-szikla, mögöttük csaknem az egész Erdélyi-medence. Szép tiszta időben látható dél – délnyugat irányban a Rika-hegység, Királykő, Fogarasi havasok a Déli Kárpátok szinte teljes vonulata. Délkeletre a Rákosi-Hargitát, keletre a Csíki havasokat és a Csíki-medencét figyelhetjük meg. Télen a sízni vágyókat csalogatja leginkább de az év egészében elkápráztatja az oda látogatókat.

Szeltersz-völgye és az Almási barlang

Szeltersz völgye klimatikus üdülõhely a Vargyas patak mentén, sziklás, fenyves, széltõl védett környezetben 742 méter tengerszint feletti magasságban. Az alkalikus jellegû, helyiek által borvíznek nevezett vasas, klóros, szénsavas, magnéziumos víz ma is közkedvelt.

A Vargyas Szoros Erdély egyik leglátványosabb és leglátogatottabb karsztvidéke. Szentegyházától hozzávetőleg 15 km-re húzódik, de megközelíthető még Vargyasról (10 km), Homoródalmásról (9 km), Kiruly-fűrdőről (15 km) és Szelterszről (10 km) is. 

Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó keletkezéséről több legenda született. Közös vonásuk a két gonosz testvér, aki várat épített: az idősebb a tó mai helyére, a fiatalabb a Büdös-hegy tetejére. A két testvér azon verseng, melyikük tud a legkülönb paripákat a hintója elé befogni, míg egyikük galád módon a környék legszebb lányait fogatta a hintó elé... 

Gyilkos-tó

"...Eszter a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák, és hatalmas mennydörgéssel válaszoltak, majd megindultak lefelé a völgybe, iszonyatos földindulással, maguk alá temettek fűt, fát, a lányt is, a zsiványt is.
Így keletkezett a Gyilkos-Tó, amely, ha napsütésben belenézel, szürkészöld, mint Eszter szeme. "

Medve-tó

A Medve-tó nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta és 1870 és 1880 körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A sósvizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben fennmarad a víz felszínén.

Békás-szoros

A Békás-szoros (románul: Cheile Bicazului) egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Erdélyben, Hargita megye északkeleti részén, a Békás-patakvölgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Békás-szorost közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd(1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-kanyonon keresztülfolyva a Lapos-patak ömlik a Békás-patakba. A szurdok alsó részén, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros.